Transzgenerációs téglák, lenyomatok, sorskönyv, forgatókönyv és megannyi címszó alatt találkozhatunk napjainkban az Eric Berne munkásságán alapuló szülői minták, lenyomatok, tiltó- és felszólító parancsok hatásainak vizsgálatával. Berne elméletét „Az emberi játszmák” (The games people play) című nagysikerű alkotásában fogalmazta meg először az olvasóközönség számára is. Mind a mai napig a pszichológiai alapképzés része a tranzakcióanalízis iskolája, melyben Berne az emberek közötti (mindig tudat alatt zajló) játszmákat, tranzakciókat kutatta. Freud-dal ellentétben tehát nem a személyiséget vizsgálta önmagában, hanem az egyének közt létrejövő tranzakciókat. Az emberi játszmák művet hazánkban több szakember feldolgozta, tovább értelmezte, és igen közérthető módon publikálta. F. Várkonyi Zsuzsa Tanulom magam, Már 100x megmondtam, Amire felnövünk, Sors és sérülés című művei csupán néhány példa azokból az irodalmakból, melyek a laikus olvasó számára is könnyen értelmezhetőek, és igen mély hatással bírhatnak az önismeret-fejlesztés tekintetében.
A coachingban külön irányzat foglalkozik a tranzakcióanalízissel, amikor is az ügyfél gyermekkori tiltó parancsaira és engedélyeire tekintünk rá [A tiltó parancsok szülőktől eredő rejtett üzenetek, melyek valamilyen tiltást, nemkívánatos gondolatot tartalmaznak. Az engedélyek, vagy driver-ek ezzel szemben pedig olyan rejtett üzenetek, melyek pozitív tatalommal valamilyen elvárást fogalmaznak meg annak érdekében, hogy mi OK-k legyünk.], majd ezeken keresztül közösen találjuk meg azokat a mintákat, melyek következtében kialakul a hiedelemrendszer, amin a jelenben produkált viselkedése is alapul. Hiedelem nem = valóság! Ez önmagában egy jelentős felismerés az önismeret fejlesztésében. Nyilván a következő pont, hogy mit kezdünk mindezzel az információval? Tapasztalatom szerint, az ügyfél előbb-utóbb elindul egy magasabb szintű önelfogadás felé. Megérti, hogy miért teszi mindezt, amit ma tesz, és azt is, hogy ezek a tettek nem azonosak önmagával. Felismeri, hogy lehetősége van változtatni a viselkedésén, és az életén. Mielőtt valakiben felkiáltó- és kérdőjelek villannának fel, hadd oldjam fel azt a dilemmát, hogy „akkor ez most terápia, vagy coaching”? Egy megfelelő képzettséggel és szakmai igényességgel rendelkező coach támogatni tudja az ügyfelet abban, hogy feltérképezzük ezeket a parancsokat, mintákat, hiedelmeket, és rálássunk arra, minek köszönhetően produkálunk bizonyos viselkedéseket, miért bonyolódunk rendre ugyanazokba a játszmahelyzetekbe. Azzal együtt, hogy ez a folyamat a coaching keretein belül bejárható, a hatása épp annyira lehet terápiás, mint például egy szakpszichológiai tanácsadásnak. A különbség többek között ott rejlik a két megközelítés között, hogy amennyiben mély mintamegtörésre, „oldásra” van szükség, ott elkerülhetetlen, a regresszió, azaz hogy a kliens újra átélje, átérezze a gyermekkori élményeit. Ehhez a folyamathoz és munkához elengedhetetlen egy szakpszichológus jelenléte.
No de mire utal e blog címadása?
Egy rövid történetet szeretnék megosztani egy kliensemről, akivel sikeresen használtuk a tranzakcióanalízis módszereit. Ügyfelem gyorsan és jó érzékkel megtalálta azokat a parancsokat, melyek megjelentek az ügyeiben, s azóta elindult egy változási folyamatban, ami ülésről ülésre egy autonómabb, felszabadult önmagához vezeti őt. Szeretném megosztani az olvasóval az egyik beazonosított parancsot, amire a coaching folyamat során ügyfelem rátalált: „szerezz örömet”. Kliensem a következő ügyekkel fordult hozzám: nehezen tudok nemet mondani; mindenkinek igyekszem a kedvében járni, még akkor is, ha belül tiltakozom ellene; mindig, mindenkire mosolygok, még akkor is ha belül szorongok közben és nem értek egyet; nem tudok önérvényesítő lenni, amikor határozottan kellene megnyilvánulni. A tiltó és felszólító parancsok felidézése és feldolgozása után ügyfelemnek eszébe jutott egy mondat, melyet édesanyja gondoskodó szülői jóakarattal, rendszeresen hangoztatott: „Szelíd legyél, mint a kisvirág, és szeretni fog az egész világ!” Berne szerint, a 3-7 éves életkorban elsajátított parancsok, előírások a hiedelemrendszerünk részéve válnak. Mivel ebben az életkorban fő motívumok a szerethetőség, elfogadhatóság érzéseinek keresése, az egyén egész egyszerűen elhiszi, hogy akkor lesz jó és szerethető, ha megfelel ezeknek a parancsoknak. Átütő pillanat volt, amikor ügyfelem mindezzel szembesült, és átlátta az összefüggéseket. Számtalan életpéldát sorolt fel gyermekkorából, amikor is azokra a viselkedésekre kapott pozitív visszacsatolást a környezetétől, amikor valakinek a kedvében járt, szelíden viselkedett – tulajdonképpen behódolt. Ma már tudja, hogy ez a kiépített hiedelem nem egyezik a valósággal. Bátran kísérletezik, és ezzel párhuzamosan javulnak a szociális kapcsolatai, és ami a legfontosabb: a jólléte is. Coachként felemelő számomra megfigyelni azt a változást, amit kliensemnél tapasztalok: szárnyal, felszabadult és egyre inkább egyensúlyba kerül önmagával és a környezetével. Ez tökéletesen összecseng a TA elméletével a coachingban, hiszen ezekben a folyamatokban arra törekszünk, hogy az ügyfél szabadságérzetét növeljük, ami a tudatosság-spontaneitás-intimitás hármas együttes fejlesztésén keresztül valósul meg.
Transzgenerációs tégláink…érdemes erre időt szánnunk, és jobban megértenünk, miként lettünk azzá az emberré, akik vagyunk!